Melyek a városok?

Oroszországban a települések két részre oszthatóka városi helyek, amelyekbe a városok magukban foglalják, valamint a városi településeket; és vidéki helyeken, azaz. az állami gazdaságok falvai, a kollektív gazdaságok és az elővárosi települések. Annak érdekében, hogy megtudja, milyen városok vannak, a várostervezési megközelítés helyek osztályozása sokat segít. A nyilvántartás főbb jelzései a következők:

• népességméret;
• a város gazdasági jelentősége (üdülőhely, kikötő, ipari központ, a közlekedési érték központi központja);
• közigazgatási és politikai jelentőségű (regionális központ, regionális, minden unió, republikánus);
• helyi történelmi és természeti adottságokkal.

Melyek a városok?

1. Egyes források szerint a lakosság(lakossága) a növekedési ráták mutatóit, a demográfiai adatokat és a funkcionális struktúrát befolyásolja. E kritérium fontossága vitathatatlan, de vannak különbségek a városok hasonló besorolásával a lakosság szempontjából.

   Egyes források közé tartoznak az ilyen városcsoportok:

   • Kicsi (akár 20 ezer);
   • átlag (20-100 ezer szám);
   • Nagy (100-500 ezer szám);
   • A legnagyobb (500 ezer fő vagy annál több);
   • city-milliomosok.

   Más adatok szerint, a kis,közép- és nagyvárosok azonosítani tudják a kisvárosi településeket (a népesség kevesebb, mint 5 ezer lakos), csakúgy, mint a nagyvárosok. Ezenkívül meg kell jegyezni, hogy a 100 ezer lakosot meghaladó városok megkülönböztetése egyáltalán nem értelmezhető, tekintettel arra a tényre, hogy a nagyvárosok olyan egyediek, hogy feltétlenül lehetetlenné teszik őket egy bizonyos típusba.

   A városok ilyen megoszlásának másik példája egy másik nagyságrend szerinti osztályozás lehet:

   • kisvárosok (legfeljebb 50 ezer állandó lakos);
   • átlag (a lakosok számszerű határa 50-100 ezer fő);
   • Nagy (100-500 ezer lakos számsora)
   • A legnagyobb (500 ezer és 1 millió ember);
   • városi milliomosok (a lakosok számtani határa több mint 1 millió).
2. Meg lehet különböztetni a városokat egy másik tipológiai jellemzőtől, amely a város által végzett funkciókon alapul. Itt figyelembe veszik a gazdasági, kulturális és adminisztratív funkciókat.

   Figyelembe véve a különböző gazdasági funkciók túlsúlyát, ott vannak:

   • azok a városok, amelyek területén nagy ipari vállalkozások épülnek, amelyek hatással vannak az egész országon belüli és az egész gazdasági régió határain belüli munkamegosztásra;
   • olyan városok, amelyek területén a regionális és regionális jelentőségű kisipari vállalkozások épültek;
   • közlekedési központok;
   • szövetkezeti ipar központjai;
   • üdülőhelyek.
3. Egy másik tipológia a funkcionális alapon különbözteti meg a többi 5 városfajtát:
   • többfunkciós (kombináladminisztratív, politikai, gazdasági és kulturális funkciókat, valamint fejlett, nagyméretű ágazatot és közlekedést). Ezek közé tartoznak az ország regionális és regionális központjai, valamint a legtöbb nagyváros, ha mindegyik funkciónak városi formáló hatása van.
   • olyan városokban, ahol jelentős dominancia vanipari és közlekedési funkciókat interregionális jelentőséggel bír. Az ilyen városok vázlatosan feloszthatók közlekedési, ipari és ipari közlekedésre.
   • olyan városokban, ahol más funkciók dominálnak(az ipari és a közlekedés mellett). Főleg olyan kisvárosok lehetnek, amelyek képesek ellátni a helyi központok funkcióit, valamint az alulról építkező területek és a nemzeti jelentőségű körzetek szervezeti és közigazgatási központjait.
   • városok - tudományos és kísérleti központok;
   • a város üdülőhelyének értéke.
4. Most vesszük fontolóra, milyen városok kulturális funkciók alapján. Ezek a következők:
   • vallási központok;
   • irodalmi és művészeti központok;
   • egyetemi városok;
   • városi múzeum;
   • a kongresszusok és fesztiválok városa.

   Ugyanakkor a funkcionális tipológiák kialakításában a különleges tulajdonságok ilyen jellemzőkkel rendelkeznek:

   • a funkcionális struktúra fejlettségi szintjét. Közülük egyfunkciós városok és központok, amelyek nem produktív funkciókat (kulturális központok, tudományok, üdülőhelyek) végeznek. Többfunkciós központok is alkalmasak erre a kritériumra;
   • a funkciók közötti kapcsolat jellege;
   • a gazdasági-földrajzi elhelyezkedés mint tipológiai jellemző;
   • a funkciók területi tartalma.