Mik az oxidok?

Ha nem szereted a kémia az iskolában, akkor nem valószínűemlékezzenek arra, hogy milyen oxidok és milyen szerepet játszanak a környezetben. Valójában ez egy viszonylag gyakori típusú vegyület, amelyet a környezetben leggyakrabban víz, rozsda, szén-dioxid és homok formájában találunk. Az oxidok is ásványi anyagok - egyfajta kőzetek, amelyeknek kristályos szerkezete van.

meghatározás

Az oxidok kémiai vegyületek, a képletbenamely legalább egy atom oxigén és atomok más kémiai elemek. A fém-oxidok általában tartalmaznak oxigént anionokat az oxidációs állapotban -2. Sok a földkéreg áll szilárd oxidok felmerült a folyamat oxidációs elemet tartalmazhatnak az oxigén a levegő vagy a víz. A folyamat során a égő szénhidrogén képződött két alapvető szén-monoxid: a szén-monoxid (szén-monoxid, CO) és a szén-dioxid (a szén-dioxid, CO₂).

Az oxidok osztályozása

Minden oxidot két nagy csoportra oszthatunk:

sóformáló oxidok;
nem sót alkotó oxidok.

A sóképző oxidok olyan vegyi anyagok, amelyekben az oxigén mellett vannak olyan fémek és nemfémek is, amelyek vízzel érintkezve savakat képeznek, és bázisokkal, sókkal kombinálva.

A sóképző oxidokat tovább osztják:

bázikus oxidok, amelyek során az oxidáció során a második elem (1, 2 és néha 3 valencefém) kationtá válik (Li₂O, Na₂O, K₂O, CuO, Ag₂O, MgO, CaO, SrO, BaO, HgO, MnO, CrO, NiO, Fr₂O, Cs₂O, Rb₂O, FeO);
savas oxidok, amelyek során a sóképzés során a második elem negatív töltésű oxigénatomhoz kapcsolódik (CO₂, SO₂, SO₃, SiO₂, P₂O₅, CrO₃, Mn₂O₇, NO₂, Cl₂O₅, Cl₂O₃);
amfoterikus oxidok, amelyekben a második elem (3 és4-valens fémek vagy kivételek, például cink-oxid, berillium-oxid, ón-oxid és ólom-oxid) mindkettő kationtá válhat, és csatlakozhat az anionhoz (ZnO, Cr₂O₃, Al₂O₃, SnO, SnO₂, PbO, PbO₂, TiO₂, MnO₂, Fe₂O₃, BeO).

A nem képződő oxidok nem tartalmaznak savas, bázikus vagy amfoter tulajdonságokat, és amint azt a név is sugallja, nem alkotnak sókat (CO, NO, NO₂, (FeFe₂) O₄).

Az oxidok tulajdonságai

Az oxigén-oxigén atomok magasakkémiai aktivitás. Annak a ténynek köszönhetően, hogy az oxigénatom mindig negatív töltésű, stabil kémiai kötéseket képez gyakorlatilag minden elemével, ami sokféle oxidot eredményez.
Nemesfémek, például arany és platina,értékelik, mert nem természetes módon oxidálódnak. A fémek korróziója oxigénnel történő hidrolízis vagy oxidáció eredményeképpen jön létre. A víz és az oxigén kombinációja csak felgyorsítja a reakciósebességet.
Víz és oxigén (vagy egyszerűen levegő) jelenlétében bizonyos elemek, például a nátrium oxidációs reakciója gyorsan bekövetkezik és veszélyes lehet az emberre.
Az oxidok védőfóliát hoznak létrefelületre. Például az alumíniumfólia, amely az alumínium-oxid vékony film bevonatának köszönhetően jóval lassabban érinti a korróziót.
A legtöbb fém oxidja polimer szerkezetű, ezért nem oldódnak fel oldószer hatása alatt.
Az oxidok savak hatására oldódnak ésalapon. Az oxidokat, amelyek mindkét savval és bázissal reagálnak, amfoternek nevezik. A fémek, mint általában, a bázikus oxidokat alkotják, a nemmetálok savas oxidok, és az amfoter-oxidokat alkálifémekből (metalloidok) állítják elő.
A fémoxid mennyiségét csökkenteni lehetegyes szerves vegyületek. Az ilyen oxidációs redukciós reakciók számos fontos kémiai átalakuláson alapulnak, ilyenek például a P450 enzimek hatása alatt lévő gyógyszerek méregtelenítése és az etilén-oxid előállítása, amelyből fagyásgátlót állítanak elő.

A kémia kedvelőinek a következő cikkek is érdeklődnek: