Hogyan lehet kiszámítani a fajsúlyt?
Az iskola fizikájával minden ismeretesazonos a testtérfogatokban, de különböző anyagokból, különböző tömegű a gyökéren. Ebből a kijelentésből úgy tűnik, hogy ha a testek egy anyagból készülnek, és egy tömegük van, akkor azok mennyisége azonos. Vagyis a tömeg közvetlenül arányos egy anyag térfogatával. A tömeg / térfogat arányt meghatározó mennyiséget általában sűrűségnek nevezik.
Gyakran a sűrűséget a latin ábécé betűje jelöli d. Mint már ismeretes, a térfogatot és a tömeget is jelölik az m és az V betűkkel.
A sűrűség fogalmát széles körben használják a fizika. Például egy ismert sűrűség használatával könnyű megtalálni az anyag tömegét. Ehhez csak használja a képletet m = Vd.
Egy sűrűségű egységnél a sűrűséganyag, amelyben a tömeg egységnyi egységnyi térfogattal egyenlő. Az SI rendszer szerint a sűrűséget kg / m3-ben mérjük, a CGS rendszerben a sűrűséget g / cm3-ben mérjük, és az MSSS rendszerben szokásos a tem / m3 sűrűség mérésére.
Hogyan lehet kiszámítani a fajsúlyt? Hihetetlenül gyakran, a sűrűség fogalmával együtt egy fogalmat is használnak, mint például a fajsúly. A teljesen homogén test tömegétől az adott anyagtól a térfogathoz viszonyított arányát specifikus tömegnek nevezzük. A fajsúlyt a latin betű jelöli. Vagyis a fajsúlyt gravitációnak lehet tekinteni, ami az anyag egy egységnyi mennyiségében rejlik.
A konkrét súly kiszámítása: formula
A fajsúlyt az y = P / V képlet segítségével számítjuk ki. A fajsúly és a sűrűség aránya arányos a súly és a testsúly arányával. Ez tehát: y / d = P / m = g.
Ezeket az értékeket gyakran használják a számításhozkülönböző fizikai adatok. Az ilyen számítások megkönnyítése érdekében speciális táblázatokat hoztak létre, amelyek információkat szolgáltattak a különböző mérőrendszerek szilárd és folyékony anyagainak sűrűségéről. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy az ilyen táblázatokban gyakran készítenek mérési adatokat a pontos, szigorú sűrűségű anyagokra (pl. Fa, beton stb.) Nem tartalmazó anyagok mérésére. Ne felejtsük el azt is, hogy az egy rendszeregységről a másikra történő váltáskor nagyon gyakran 1/10 az átváltási tényező (az elfogadott / 9.8 helyett).
